1983 szeptembere az egyik legfeszültebb időszak volt a hidegháborúban, miután a szovjetek tévedésből lelőttek egy dél-koreai utasszállítót. Éppen negyven évvel ezelőtt ebben a légkörben adott le hibás jelzést a szovjet műholdrendszer arról, hogy öt interkontinentális ballisztikus rakétát indítottak az Egyesült Államokból. Sztanyiszlav Petrovnak köszönhető, hogy nem fajult el a helyzet, de tettét csak évekkel később ismerte meg a világ.
1 Comments
hirbot@lemmy.toldi.eu · 1 pts · 2y
This is the best summary I could come up with:
A becslések szerint néhány napon belül több százmillióan halhattak volna meg a bekövetkező atomháborúban, hosszú távon pedig ennél is több ember veszíthette volna életét az éghajlatot és a mezőgazdaságot is károsító sugárzás miatt
A reggeli órákban megtörtént az, amire senki sem számított: a jelzőrendszer azt mutatta, hogy az Egyesült Államok kilőtt egy interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) a Szovjetunió felé
Utólag megvizsgálva a történteket, nagyon is kézenfekvő kimenetele lehetett volna annak, ha Petrov egyből támadásként jelenti az esetet a feletteseinek – írja a Vox
Ronald Reagan elnök hónapokkal korábban jelentette be a Stratégiai Védelmi Kezdeményezést, vagyis a csillagháborús tervet, és kormánya éppen azon dolgozott, hogy olyan atomtölteteket telepítsen Nyugat-Németországba és Nagy-Britanniába, amelyek képesek lettek volna csapást mérni a Szovjetunióra
A korábbi cikkünkben bemutatott eset miatt rég nem látott szintre nőtt a Szovjetunió és a Nyugat közti feszültség, ebben a légkörben pedig nem lett volna elképzelhetetlen egy valós fegyveres konfliktus kirobbanása sem
A Orvosok a Nukleáris Háború Megelőzéséért Nemzetközi Egyesületének becslése szerint az így fellépő éhínség lehetséges halálos áldozatainak száma körülbelül 2 milliárd lehetett volna
The original article contains 1,080 words, the summary contains 173 words. Saved 84%. I'm a bot and I'm open source!